16th gondolat

Ma arra gondoltam,
hogy vannak, akik az mondják "ne vásárolj!"

Én meg azt mondom, gondold inkább végig, mit beszélsz...
Még világnapja is van, ez a "vásárlásmentes világnap"
Mondom még egyszer, gondold inkább végig, mit teszel... (persze azt is, hogy mit veszel)

Nem vagyok a meggondolatlan vásárlások híve - bár néha dehogynem - ugyanakkor ez többről szól. A szónok, ki arra bíztat, ne vegyél... nos, ő is él valamiből... és itt van elföldelve az igazság...

A modern fogyasztói társadalom(kultúra) nem csupán a média és a kereskedők konspirációja; ez maga a technikai evolúció, a túlélés záloga.

Tegyük fel, hogy egy olyan világban élünk (és rá fogsz jönni, hogy már a mondat eleje is paradoxon ebben a kontextusban) ahol mindenki csak azt veszi meg, amire valóban szüksége van - nem enged a vágyainak, az ízlésének, sem a pillanatnyi impulzusoknak, amelyek vásárlásra ösztönöznek, nem hódol gyűjtőszenvedélynek, sem divatnak... ellenáll mindennemű csábításnak - s mindig racionálisan dönt:
- ha ételt vesz, azt nézi, megfelelő arányban tartalmazza-e a szükséges tápanyagokat, és természetesen az árát,
- ha ruhát vásárol (bár ezzel az erővel varrhatna is magának egyet) azt keresi, amelyik jól befedi a testét, télen óv a hidegtől, nyáron a nap káros sugaraitól, és persze a legolcsóbbat,
- ha ingatlant vásárol, szempont lesz, hogy aludni, enni, tisztálkodni legyen hol, és ennyi, naná, hogy kevés pénzért
- utazni nem utazik,
- kultúrára, szórakozásra nem költ,
- ékszert, dísztárgyakat nem vásárol... és sorolhatnám, mit nem vesz még;
lényegében az életbenmaradáshoz legszükségesebb dolgokon kívül SEMMIT!

Rendben, és most gondold végig, hogy a "legfontosabb dolgok" előállításához és értékesítéséhez mennyi emberre volna szükség... nem sokra... gépiesíthetnénk az egész rendszert, csak némi karbantartói feladat akadna... és akkor mit csinálna a többi ember (?)... honnan lenne pénze (?) bár lehet, hogy ebben a világban nem is kéne pénz (?)


6.608.523.275 ember él ezen a bolygón, de nincs szükség:
eladókra, zenészekre, színészekre, fodrászokra, tanárokra, rendőrökre... lényegében alig pár (mezőgazdász, kőműves, szabó és gépszerelő) munkakör betöltésére...

Szeretem és tisztelem az állatokat (de ebben az esetben degradáló jelzőként írnám le, hogy ez állati sorsra juttatná az emberi fajt)
meg kell jegyeznem, hogy az emberré válásának - megannyi kártékony hatása mellett - számtalan szépsége pont az emberi alkotó-és kreatív tulajdonságokból fakad...
az ember vágyakozik,
az ember álmodozik,
az ember kitalál,
az ember alkot,
az ember birtokol,
az ember épít,
az ember elad és vesz, ez is az emberi lét része...

Kitaláltuk a divatot... miből élne a divattervező, a szabó, a buikos és az eladó, ha nem érdekelne senkit a divat (?)
Léterjöttek a művészetek... miből élne a festő, az író, a zeneszerző, a filmrendező, a szinész, a galériatulajdonos, a könyvtáros, a mozigépész... ha nem lennénk fogékonyak a művészetekre (?)
Ismerjük az esztétika fogalmát (többé-kevésbé... és persze mindenki a maga szubjektív szűrőjén keresztül, de...) megalkottuk a formatervezett tárgyakat, az autóktól a kávéfőzőkig, a házaktól a fogkeféig... mindenből kapható egyszerűbb és giccsesebb... dísztelen és bonyolultabb... de mi lenne, ha csak a legpraktikusabbat keresné mindenki (?) miből élne meg a Ferrari, vagy a Doxa (?)

Természetesen - és szerencsére - a piacon farkastörvények uralkodnak; nem adható el minden... vannak márkák, termékek, gyártók, akik azért mennek tönkre, mert a portéka nem volt kelendő... ez a piac evolúciója, sokminden befolyásolja, de legkevésbé a racionális fogyasztói döntések - hála az égnek.

Szinte senki nem élne meg, abból, amit csinál, ha a vásárlások mind racionálisak lennének, és érvényesülne azok óhaja, akik arra bíztatnak, hogy "ne vásárolj"