Ma arra gondoltam,
vár az út...
készülök egy hosszú útra,
de elmém nem dobom a kútba,
ki nem kapcsol... nem tud míg él,
azon kattog... hogy legyen még...
több...és jobb...hogy hozzam ki,
a legtöbbet...a legjobbat...neki(k)
bizonytalan a kapcsolat... egy messzi ország hálójában...
remélem elér idáig a gondolat... és teszik, amit kell valóban...
Keleti élmények,
várnak még fények,
kápráztató képek,
de attól nem félek...
hogy végül megégek,
elmerül a lélek,
vannak útitervek,
igéző térképek...
ha nem tudnék rendszeresen beírni...az nem azt jelenti, hogy megszegem a 1st gondolatban tett ígéretem...
mindenki azt őrizze meg rólam emlékeiben, ami a leghűbben jellemez számára...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése