2010. március 5., péntek

86th gondolat

Ma arra gondoltam,
teremtés...

az elme teremtő ereje határozza meg létezésünk mibenlétét...

elménk teremt (mindent):
helyzeteket... amelyekre vágyunk... s amelyektől félünk,
kapcsolatokat... emberek és emberek... dolgok és dolgok... emberek és dolgok között,
képeket... számunkra a valóságról... nekünk, a saját szűrőnkön át,
élményeket... ahogy a dolgokat megéljük... egyedi színezetet ad... értelmez, vagy épp értelmetlenné tesz...
mind(en) az elme "teremtményei"

mi magunk vagyunk elménk teremtésének legfőbb bizonyítékai...
nem is létezne az az entitás, akit magunkkal azonosítunk... hacsak elménk meg nem alkotta volna számunkra...

örömünk,
és nyomorúságunk...
magányunk,
és társaságunk... elménk hozza létre...

önbeteljesítő félelmeink megteremtik azokat a szituációkat, amelyeket épp elkerülni igyekeznénk... magunkat kergetjük a labirintus zsákutcáiba...

a Teremtő is 6 nap alatt álmodta meg... mindezt...

..............................................................................................

váratlan fordulat, az utca végén indulat,
indulok és megszegem, magamnak tett ígéretem,
fekete szavak, hely alig marad,
kelletlen teremtésem, elrendelt temetésem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése