hosszú... hosszú napok...
Rövidebb-e avagy hosszabb az élet azáltal, hogy keveset alszunk (?)
Az élet azon része, amit alvással töltünk (bár vannak nyilvánvaló ellenérvek is) elpocsékolt szelete létezésünknek...
Nincs valós aktivitás...
nincs szándékos alkotómunka - bár látens folyamatok zajlanak ilyenkor is... a tudatalatti és a memória... közös munkája... a szűrők sokasága megzabja az ébrenlét minőségét is...
nincsenek élmények... csak zürzavaros látomásszerű villanások...
nincs semmi, ami értelmet adna a létezésnek...
Ezzel szemben az ébren töltött idő...
...a Tiéd...
akkor vagy aktív...
akkor alkotsz...
akkor szeretsz...
akkor küzdesz...
akkor élsz...
Az ébrenlét valósága néha fájdalmakkal terhes...
egyesek szivesen menekülnek álomországba...
de a valóságtól való ilyen elrugaszkodás...
ritkán vezet akárhová is...
Az ébren töltött idő alatt gyűjtött élmények képezik emlékezeted... s benne mindent, ami vagy...
Az alvásra pazarolt idő... annak pihentető... regeneráló hatásával együtt is... csak vákuum a teljesség helyett... kiszippant a valóságból... eltávolodsz a realitásoktól... ami olykor csábító... és valószínüleg szükséges is... de kevés eredménnyel kecsegtet...
a pihenés önmagában még nem ok...
inkább csak következménye annak, hogy nem tudjuk kezelni a testi és/vagy szellemi fáradtságunkat...
többre is képesek lehetnénk, de az is fáradozással járni... helyette inkább a pihenést választjuk...
Állítólag az alvásmegvonásba bele lehet halni...
azt is mondják, hogy aki kevesebbet alszik, hamarabb meghal...
de vajon mennyivel (?)
ha valós számokkal számolhatnánk, alapul véve az alvási idő azon tulajdonságát, hogy nem számítható az élet idejébe, akkor a végelszámolásnál... lehet, hogy mégiscsak többet élne az, aki kevesebbet alszik... mint az, aki többet, és látszólag (ha csak az életkorát nézzük) tovább élt...
Kelepce vár miden éjel,
ékezik a sötétséggel,
ha hagyod elnyel,
tehetetlenül fekszel,
nem ereszt el,
csak reggel,
órákat vesz el,
életedből...ezzel,
hallgass rám, s kellj fel,
harcolj az erővel,
éberen ép ésszel,
maradj ma éjel,
dacolva veszéllyel,
életedet érd el,
öleld két kézzel,
élj...tudatodban érj fel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése