51st gondolat

Ma arra gondoltam,
reggel... délben... este...

reggel...

kereket oldott álmom,
nem látom... nem bánom,
emlék szem... nem emlékszem,
velem... vagy ellenem vagy...sem,
terhe a nappal együtt hál,
mikor az jön, ez messze jár,
mese és hab...se zene, se hang,
maradéka lidérces...de elballag,
dörzsölöm szemem...
töröm a fejem,
mi volt, ki holt...kelj fel,
de merev még a reggel...
agyam indul... egy, két, há..és
memória ellenőrzés,
teendők elrőre...
álmok törölve...
indul a nap...megint...
álmom bágyadtan legyint...

.....................................................................

délben...

kerékbe tört abroncs,
gigászi gépezet... (agy)korcs,
mai a tegnapelőtt holnaputája...
mi vár arra... hol... napra...
hol partra vetődött alak,
felhők között a halak,
kimondott végig nem gondolt szavak,
kanyar előtt maradt,
árva hó az árnyban,
magányos izzadás az ágyban,
nemezis...nemezből elemez,
e lemez...lemeztelenít... evez,
mondat folyam tetjén... hullám,
hullám marad, ha unnám,
un ám a várakozó, trágárkodó,
türelmetlen...türelmem habzsoló,
varázs harang hangja,
fülembe rígatja...
gyermekét a nyermény,
könnyeimet nyelem én,
nincs értelem, se válasz,
hitet vagy inget válthatsz...

....................................................................

este...

ébred a gondol...
rímekben tombol,
terve...tetve...
viszket a feje...
meg a tenyere,
mi legyen vele...
megír... még sír,
gondol...s még ír
eláztat a kétely,
alázattal érvel,
első elvi tétel:
mindíg élő jel,
a kérdő,
nem sértő,
de fenn áll,
no, nem a piedesztán,
csak az elme tornyán,
torz és igaztalan ám,
de enyém...és marad,
míg pirkad gondolat,
vissza-visszatér...
szavamat issza néha még,
benne csírázik magom,
büszke...s én ezt nagyon,
várom...a dalom,
halkan dúdolom,
benne, s bennem ég,
mire kezdődik a vég...
_